Új lapon nyílik meg

02. Modul · 11. lecke · a modul csúcsa

Gyökvonás — a hatvány visszafelé

1 rész0 kódpélda1 ábra
Mire jó?

A gép a hibáját gyakran „négyzetes" módon méri, majd gyököt von belőle. A vektorok „hossza" is gyökvonás. A gyök a távolság és a hiba nyelve.

Minden műveletnek van egy ellentéte, ami visszacsinálja. Az összeadásé a kivonás, a szorzásé az osztás — és a négyzetre emelésé a gyökvonás. A gyökjel (√) azt kérdezi: „melyik szám az, aminek a négyzete ennyi?"

√9 = 3, mert 3² = 9. Ha a négyzetre emelés az oldalból csinál területet, a gyökvonás a területből fejti vissza az oldalt.

Három szer hármas négyzet, területe kilenc, oldala a kilenc gyöke, azaz három
Ha egy négyzet területe 9 kis négyzet, akkor az oldala 3. A gyökvonás pont ezt a visszafelé utat járja be.

Praktikus példa: ha egy négyzet alakú szoba területe 16 m², milyen hosszú a fala? √16 = 4 méter, mert 4 × 4 = 16. A gyök a „terület → oldalhossz" fordítás.

SzéljegyzetHogyan lehet gyököt vonni fejben, számológép nélkül?

Egy ősi trükk, a „babilóniai módszer": tippelj egy közelítő értéket, oszd el vele az eredeti számot, majd vedd a kettő átlagát — ez már közelebb lesz a pontos gyökhöz. √10-hez indulva 3-mal: (3 + 10/3) / 2 ≈ 3,167 — ez már majdnem pontos (a valódi érték ≈ 3,162). Egy-két ismétlés után a becslés hihetetlenül pontossá válik.

Széljegyzet

Nem minden gyök „szép" szám. √2 ≈ 1,414… — a tizedesek soha nem érnek véget és nem is ismétlődnek. Az ilyen számokat irracionálisnak hívják. És egy előzetes a 5. modulhoz: két pont távolságát is gyökvonással számoljuk (a vízszintes és függőleges eltérés négyzeteinek összegéből gyököt vonva) — ez lesz a vektorok „hosszának" a titka.

Kidolgozott példák

Előbb próbáld meg magad papíron, aztán nyisd le a lépésenkénti megoldást, és vesd össze a sajátoddal.

Példa 1 · Számold ki: √196
1. Szorítsd közre: 10² = 100 és 15² = 225, tehát az eredmény 10 és 15 között van.
2. Nézd az utolsó jegyet: a 196 6-ra végződik, ezt a 4² = 16 vagy a 6² = 36 adja — a jelölt 14 vagy 16, és a 16 már túl nagy.
3. Próba: 14² = 196, tehát √196 = 14. ✔
Példa 2 · Becsüld meg √50 értékét egy tizedesjegyre.
1. A legközelebbi négyzetszámok: 7² = 49 és 8² = 64 — az 50 nagyon közel van a 49-hez, tehát az eredmény alig nagyobb 7-nél.
2. Próba: 7,1² = 50,41 — ez már kicsit több, mint 50.
Tehát √50 ≈ 7,07, egy tizedesre kerekítve 7,1. ✔
Próbáld ki

Mennyi √25 és √100? És becsüld meg fejben: a √10 nagyjából mennyi lehet?

Megoldás
√25 = 5 (5²=25), √100 = 10 (10²=100). A √10 valahol 3 és 4 között van (mert 3²=9 és 4²=16), egészen pontosan ≈ 3,16 — épp csak a 9 fölött.
Így jön elő az AI-ban

A modell hibáját gyakran úgy mérik, hogy a tévedéseket négyzetre emelik (így a „−2" és a „+2" hiba egyformán rossz lesz, és a nagy hibák jobban büntetődnek), a végén pedig gyököt vonnak belőle, hogy visszakapják az eredeti mértékegységet — ezt hívják RMSE-nek. A négyzet és a gyök együtt a gépi tanulás egyik legfontosabb mérőeszköze.

Vége a 2. modulnak

Bevettük az algebrát: az „x" már nem rejtély, tudsz egyenletet megoldani, és otthon vagy a hatványban és a gyökben. A 3. modul: tér és koordináták már elérhető — lépj rá a „Következő" gombbal vagy a menüből. Ott a pontnak „címet" adunk, és megépül a híd a vektorokhoz.