Új lapon nyílik meg

03. Modul · 12. lecke

Koordináta-rendszer — a pont „címe"

1 rész0 kódpélda1 ábra
Mire jó?

A gép minden dolgot — szót, képet, embert — egy „térben elhelyezett pontként" képzel el. Ez a lecke az a belépő, ahol megtanuljuk, hogyan lehet egy pontnak pontos címet adni számokkal.

Vegyél két számegyenest, és keresztezd őket merőlegesen. A vízszintes az x tengely, a függőleges az y tengely. Ahol metszik egymást, ott a 0-pont, vagyis az origó. Ezzel megszületett a koordináta-rendszer: egy sík, ahol minden pontnak van egy pontos „lakcíme".

A cím két számból áll, mindig ebben a sorrendben: (x, y). Az első azt mondja, mennyit lépj jobbra, a második, mennyit fel. A (3, 2) pont: az origótól 3-at jobbra, majd 2-t fel.

Koordináta-rendszer, a 3 vessző 2 pont bejelölve, szaggatott vonalakkal a tengelyekhez
Egy pont címe két szám: előbb jobbra (x = 3), aztán fel (y = 2). A szaggatott vonalak megmutatják, honnan olvasható le.

Ismerős a gondolat? A torpedó (hajócsata) játékban is így lősz: „B, 4". A mozijegyeden is ott a „7. sor, 12. szék". Mind ugyanaz: két adat együtt egy pontos helyet jelöl ki egy síkon.

SzéljegyzetHogyan hívják a sík négy részét?

A koordináta-rendszer négy részét „negyedeknek" (kvadránsoknak) hívják, és I-től IV-ig számozzák, mindig az óramutató járásával ellentétes irányban indulva onnan, ahol x is, y is pozitív. Ez a jelölés a matematikában és a legtöbb programozási grafikonrajzoló könyvtárban is egységesen bevett.

És mivel a tengelyeknek van negatív fele is (balra és lefelé, ahogy a 6. leckében láttuk), a koordináták is lehetnek negatívak: a (−2, −1) pont az origótól 2-t balra és 1-et le.

Széljegyzet

A sorrend számít! A (3, 2) és a (2, 3) két különböző pont. Az elsőnél 3-at jobbra és 2-t fel, a másodiknál 2-t jobbra és 3-at fel mész. A legenda szerint az egész ötlet Descartes-nak jutott eszébe, ahogy az ágyban fekve egy legyet figyelt a mennyezeten: rájött, hogy a légy helyzetét két fal távolságával pontosan megadhatja. Így született a „derékszögű koordináta-rendszer".

Kidolgozott példák

Előbb próbáld meg magad papíron, aztán nyisd le a lépésenkénti megoldást, és vesd össze a sajátoddal.

Példa 1 · Egy pont a (2; 3) helyről 5-öt lép balra, majd 4-et lefelé. Hova ér?
1. Balra lépés az x-et csökkenti: 2 − 5 = −3.
2. Lefelé lépés az y-t csökkenti: 3 − 4 = −1.
Az új pont: (−3; −1) — a bal alsó negyedben. ✔
Példa 2 · Melyik két pont van ugyanazon a függőleges egyenesen: A(3; 1), B(−1; 3), C(3; −4)?
1. Függőleges egyenesen minden pontnak ugyanaz az x koordinátája (csak a magasság változik).
2. Az x-ek: A → 3, B → −1, C → 3.
Tehát A és C. A B pont x-e −1, ezért egy másik függőleges egyenesen van. ✔
Próbáld ki

Képzeld el a rácson a (4, 1) és az (1, 4) pontot. Ugyanott vannak? Melyik van feljebb?

Megoldás
Nem ugyanott: a (4, 1) jobbra lent (4 jobbra, 1 fel), az (1, 4) balra fent (1 jobbra, 4 fel). Az (1, 4) van feljebb, mert a második szám (a magasság) nagyobb. Látod, milyen fontos a sorrend?
Így jön elő az AI-ban

Ez az egyik legfontosabb kapocs! A gép minden szót és képet egy hosszú számsorrá — voltaképp egy „koordinátává" — alakít egy térben; ezt hívják beágyazásnak (embedding). Csak nem 2, hanem több száz szám adja meg a „címet". A trükk: a hasonló jelentésű szavak közel kerülnek egymáshoz ebben a térben — a „kutya" és a „macska" szomszédok, a „kutya" és a „traktor" távoli pontok. A 2D-s koordináta, amit ma megtanultál, ennek a kicsinyített, érthető változata.