Új lapon nyílik meg

05. Modul · 16. lecke

Vektorok — a számok listája

1 rész0 kódpélda1 ábra
Mire jó?

A gép így „lát": mindent — szót, képet, embert — egy számlistává alakít. Ez a számlista a vektor, az AI észlelésének az alapegysége.

A vektor nem más, mint egy rendezett számlista: [3, 2]. Ismerős? A 12. leckéből ez egy pont a koordináta-rendszerben. Most viszont másképp is nézhetünk rá: mint egy nyílra, ami az origóból az adott pontba mutat. Így a vektornak két tulajdonsága lesz: egy iránya és egy hossza.

A 3 vessző 4 vektor nyílként az origóból, vízszintes lába 3, függőleges lába 4, hossza 5
A [3, 4] vektor hossza gyökvonással jön ki (11. lecke!): √(3² + 4²) = √25 = 5.

A vektor hossza pont a 11. leckében ígért gyökvonás: a vízszintes és függőleges rész négyzetének összegéből vonunk gyököt. A [3, 4] hossza √(3² + 4²) = √25 = 5. (Ez a Pitagorasz-tétel — a derékszögű háromszög átfogója.)

A vektorokkal számolni is egyszerű: összeadni elemenként kell ([1,2] + [3,1] = [4,3]), és egy számmal szorozni is elemenként (2·[3,1] = [6,2] — a nyíl kétszer olyan hosszú lesz).

SzéljegyzetHogyan méri a gép két vektor „hasonlóságát"?

Az egyik legelterjedtebb módszer a koszinusz-hasonlóság: megnézik, mekkora szöget zár be a két vektor — minél kisebb a szög, azaz minél „egyfelé mutatnak", annál hasonlóbb a jelentésük. Egy keresőmotor vagy egy chatbot gyakran pontosan ezzel dönti el, melyik szöveg áll közel egymáshoz jelentésben.

Széljegyzet

A „dimenzió" csak azt jelenti, hány szám van a listában. A [3, 2] kétdimenziós (síkban rajzolható), a [3, 2, 5] háromdimenziós (térben). A gépnél viszont egy vektor nyugodtan lehet 300 vagy 1000 dimenziós — ezt már nem tudjuk elképzelni, de nem is baj: a számolási szabályok pontosan ugyanazok, mint 2D-ben. A matek nem ijed meg a sok dimenziótól.

Kidolgozott példák

Előbb próbáld meg magad papíron, aztán nyisd le a lépésenkénti megoldást, és vesd össze a sajátoddal.

Példa 1 · a = [1, −2, 3] és b = [4, 0, −1]. Számold ki: a + b és 2a.
a + b elemenként: [1 + 4, −2 + 0, 3 + (−1)] = [5, −2, 2].
2a: minden elemet 2-vel szorzunk: [2, −4, 6].
Az eredmény mindig ugyanolyan hosszú vektor, mint a kiinduló. ✔
Példa 2 · Egy neuron bemenete [3, 1, 2], a súlyai [0,5, −1, 2]. Mennyi a súlyozott összeg?
1. Elemenként szorozz: 3 × 0,5 = 1,5; 1 × (−1) = −1; 2 × 2 = 4.
2. Add össze: 1,5 − 1 + 4 = 4,5.
Ezt a „szorozd párban, majd add össze" műveletet végzi el minden neuron — a mátrixszorzás (17. lecke) sok neuronnál egyszerre csinálja. ✔
Próbáld ki

Mekkora a [6, 8] vektor hossza? (Tipp: √(6² + 8²).)

Megoldás
√(6² + 8²) = √(36 + 64) = √100 = 10. A 6-8-10 is egy „szép" derékszögű háromszög, akárcsak a 3-4-5 — csak a duplája.
Így jön elő az AI-ban

A gép minden szót egy vektorrá alakít — ez a beágyazás (embedding), tipikusan több száz számmal. A jelentésbeli hasonlóságot a vektorok közelségével és irányával méri: a „király" mínusz „férfi" plusz „nő" vektor a „királynő" közelébe mutat! A vektorok teszik lehetővé, hogy a gép a szavakkal számolni tudjon.