Pentagon AI hazugságvizsgáló: 30 millió dollár egy kétes projektre
Az amerikai védelmi minisztérium 30 millió dollárt szánna egy mesterséges intelligenciával támogatott hazugságvizsgáló rendszerre, amely érintés nélkül mérné a fiziológiai jeleket – ám a szakértők szerint a projekt kudarcra van ítélve.
["A Pentagon AI hazugságvizsgáló projektjére a következő öt évben 30,3 millió dollárt költene, derül ki a védelmi minisztérium költségvetési kérelméből, amelyről először az Inside Defense számolt be. A Polygraph+ vagy Polygraph Next névre keresztelt program két fő területre összpontosítana: mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazó kiértékelő algoritmusokra, valamint az úgynevezett „érintés nélküli érzékelésre". Ez utóbbi azt jelenti, hogy a rendszer a vizsgált személyhez fizikailag csatlakoztatott eszköz nélkül tudná leolvasni a pulzust, légzést és más testi jeleket. A MIT Technology Review beszámolója szerint a projekt célja a szövetségi hazugságvizsgáló és hitelesség-értékelő technológiák modernizálása lenne, hogy pontosabbá és megbízhatóbbá váljanak.", "A programot a Defense Counterintelligence and Security Agency (DCSA) irányítaná, amely a szövetségi kormányzat számára végez háttérellenőrzéseket. A költségvetési dokumentum – amelyet a Kongresszus még nem hagyott jóvá – szerint az új technológiát leendő alkalmazottak átvilágítására és „belső fenyegetések felderítésére" használnák. A lépés nem véletlen: Pete Hegseth védelmi miniszter alatt a Pentagon egyre gyakrabban alkalmaz poligráfos (hazugságvizsgáló) teszteket, hogy megtalálja a sajtónak kiszivárogtatók forrásait. Szeptemberben a New York Times arról számolt be, hogy mintegy ötven tisztet teszteltek a vezérkari csoportból, miután hírek jelentek meg az Iránnal vívott háborúban felhasznált amerikai fegyverkészletek kimerüléséről.", "## Milyen technológiák kerülhetnek a Pentagon AI hazugságvizsgálójába?", "Bár még nem világos, pontosan milyen technológiákat használnának, a Pentagon korábbi próbálkozásai alapján sejteni lehet. 2023-ban a védelmi minisztérium innovációs egysége, a Defense Innovation Unit (DIU) nyílt pályázatot írt ki olyan cégek számára, amelyek megtévesztés-felismerő termékekkel rendelkeznek. Két céget választottak ki prototípusok építésére: a Presage Technologies azt állítja, hogy hagyományos kamerákkal képes mérni a szívverést és légzésszámot, az Altec Research pedig érintés nélküli érzékelő technológiákat fejleszt. A DIU által közzétett képernyőkép szerint az Altec prototípusa a fejmozgást, az arc hőmérsékletét és a pórusok aktivitását követi nyomon. Egyik cég sem válaszolt a megkeresésekre, a DIU pedig nem kívánt nyilatkozni.", "A jelenlegi hazugságvizsgáló technológia alig változott, mióta a poligráfot az 1920-as években feltalálták. A vizsgálók a vérnyomásra, pulzusra, légzésre és izzadásra támaszkodnak annak megállapításához, hogy valaki hazudik-e. Ítéletüket a válaszadók fiziológiai reakcióinak különbségei alapján hozzák meg: összehasonlítják az alapkérdésekre (például „Kék az ég?") és a célkérdésekre (például „Követtél már el bűncselekményt?") adott válaszokat. A szövetségi kormányzat évente több tízezer ilyen tesztet végez alkalmazottak átvilágításakor, ám a technológia megbízhatóságát ismételten megkérdőjelezték – eredményeit ritkán fogadják el bíróságon.", "## Miért szkeptikusak a szakértők?", "A kutatások szerint az emberek technikai segítség nélkül körülbelül 50 százalék feletti pontossággal ismerik fel a hazugságot. Az Amerikai Poligráf Szövetség szerint a poligráf 80–94 százalékos pontosságú, ám az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa (NRC) 2003-as jelentésében rámutatott: egy ilyen pontosságú szűrővizsgálat még mindig sok hibához vezethet. A védelmi minisztérium 2,8 millió embert foglalkoztat – egy tökéletlen rendszer ekkora léptékben akár több tízezer embert is tévesen vádolhat meg. Más problémák is vannak: a poligráf-értelmezések gyakran szubjektívek, különböző vizsgálók eltérő eredményeket kapnak, és a kisebbségi csoportokból származó embereket nagyobb valószínűséggel ítélik megtévesztőnek.", "Sophie van der Zee, a rotterdami Erasmus Egyetem docense szerint „még mindig nincs Pinokkió-orr" – vagyis nincs olyan egyértelmű jel, amely mindenkire, mindig igaznak bizonyulna a hazugságnál. Kyri Kotsoglou, a Northumbria Egyetem jogásza szerint „félrevezetett kísérletről" van szó, amely a bonyolult dolgokat kézzelfoghatóvá próbálja egyszerűsíteni. Marion Oswald jogprofesszor szerint az AI és a poligráf kombinálása „a legrosszabb mindkét világból", mert a bizonytalanságot érvénytelenségre rakja. Még ha az AI vagy a gépi tanulás képes is korábban nem látott mintákat felfedezni a fiziológiai adatokban, nem tudja megbízhatóan összekapcsolni azokat a hazugsággal, mert nincs valódi alapigazság.", "## Hogyan javíthatna az AI a hagyományos poligráfon?", "Az AI elméletileg azért javíthatna a hagyományos poligráfon, mert olyan mintákat találhat az adatokban, amelyeket az emberi vizsgálók nem vesznek észre. Az AI-algoritmusokat valószínűleg „többcsatornás" megtévesztés-felismerésre is használnák, amely több mérést kombinál egyetlen megtévesztési „pontszámba", amelyet nehezebb kijátszani. Van der Zee szerint három dolog történik a felszín alatt, amelyekre a hazugságvizsgálás próbál rátalálni: fiziológiai stressz, kognitív terhelés és az a tudatos erőfeszítés, amelyet az emberek tesznek annak elrejtésére, hogy hazudnak. A jelenlegi poligráf-technológia csak egyet kezel ezek közül.", "Az évtizedek során különféle új stratégiákat próbáltak ki a hazugságvizsgálásra, a hőkameráktól a pupillakövetőkig és az agyi szkennelésig. Egyik sem hozott megbízható eredményeket a laboron kívül. Oswald attól tart, hogy a hazugságvizsgálás új formáit – akárcsak a poligráfot – inkább pszichológiai kellékként használják majd, mint tudományos eszközként. „Úgy tűnik, ez nagyon is válasz a jelenlegi kormányzat kiszivárogtatásokkal és az észlelt hűség hiányával kapcsolatos aggodalmaira" – mondja Oswald. „Fenyegetésként használják, hogy megfélemlítsék és rákényszerítsék az embereket dolgok beismerésére, ahelyett hogy valóban érvényes információkat szereznének.""]
Ha kezdő vagy az AI világában, ez a hír jól mutatja, hogy a gépi tanulás nem varázsszer: vannak problémák, amelyeket egyszerűen nem lehet megbízhatóan megoldani, még fejlett algoritmusokkal sem. A hazugságvizsgálás azért nehéz, mert nincs olyan egyértelmű biológiai jel, amely minden embernél, minden helyzetben ugyanúgy jelezné a hazugságot. Ez fontos lecke: az AI csak akkor működik jól, ha van valódi, következetes minta az adatokban – ha nincs, a rendszer tévedhet, és akár ártatlanokat is vádolhat.
Forrás: MIT Technology Review – The Pentagon wants $30 million to build an AI-powered lie detector


