AI törvény Magyarországon: Bródy, Lovasi és Falusi kiáltványa
Magyar zenészek és művészek – köztük Bródy János, Lovasi András és Falusi Mariann – közös kiáltványban követelnek sürgős törvényi szabályozást a generatív mesterséges intelligenciával szemben.
A HVG beszámolója szerint az Artisjus és az EJI (Előadóművészek Jogvédő Irodája) közös kiáltványban szólította fel a magyar kormányt, hogy haladéktalanul alkosson törvényt a generatív AI-jal szemben. A felhívást olyan ismert művészek támogatják, mint Bródy János, Lovasi András és Falusi Mariann. A kezdeményezés célja, hogy a zenészek, írók és más alkotók szerzői jogait megvédjék az AI-alapú rendszerekkel szemben, amelyek képesek emberi művek alapján új tartalmakat létrehozni.
Miért aggódnak a művészek az AI miatt?
A generatív mesterséges intelligencia olyan rendszereket jelent, amelyek képek, szövegek, zenék vagy videók létrehozására képesek. Ezek a modellek hatalmas mennyiségű emberi alkotáson tanulnak – például dalszövegeken, festményeken vagy könyveken –, és ebből tanulják meg, hogyan hozzanak létre új tartalmakat. A művészek és jogvédő szervezetek szerint a probléma az, hogy ezeket a tanító adatokat gyakran engedély és díjazás nélkül használják fel, így az alkotók nem kapnak tisztességes kompenzációt a munkájukért.
Az AI törvény Magyarországon egyelőre nem szabályozza részletesen ezt a kérdést, miközben az Európai Unió már elfogadta az AI Actot, amely kereteket ad a mesterséges intelligencia használatához. A magyar művészek most arra kérik a kormányt, hogy ne várja meg az uniós szabályok automatikus átültetését, hanem hozzon létre saját, gyors és hatékony jogszabályt, amely védi a hazai alkotókat.
Mit jelent ez a szerzői jogok szempontjából?
A szerzői jog azt biztosítja, hogy aki létrehoz valamit – legyen az dal, vers vagy festmény –, az rendelkezzen a felhasználás jogával, és pénzt kapjon, ha mások használják a művét. A generatív AI-modellek esetében azonban gyakran nem tisztázott, hogy a tanításhoz felhasznált művek után jár-e díjazás az alkotóknak. Az Artisjus és az EJI kiáltványa pontosan ezt a kérdést helyezi a középpontba: szeretnék elérni, hogy az AI-fejlesztők ne használhassák szabadon a magyar művészek munkáit.
Az AI törvény Magyarországon tehát nemcsak a technológiai fejlődésről szólna, hanem arról is, hogy a digitális korban hogyan védjük meg az emberi kreativitást és a tisztességes megélhetést. A kiáltvány aláírói szerint sürgős cselekvésre van szükség, mert a technológia gyorsabban fejlődik, mint a jogszabályok.
Hogyan hat ez a mindennapi felhasználókra?
Ha megszületik egy ilyen törvény, az hatással lehet arra is, hogyan használhatod a generatív AI-eszközöket Magyarországon. Például a képgeneráló programok vagy zenei AI-k fejlesztői kötelesek lehetnek díjat fizetni a felhasznált művek jogosultjainak, ami befolyásolhatja az eszközök árát vagy elérhetőségét. Ugyanakkor a szabályozás célja, hogy hosszú távon fenntartható és tisztességes legyen a rendszer mind az alkotók, mind a felhasználók számára.
A kiáltvány egyelőre felhívás, és nem ismert, hogy a magyar kormány mikor és milyen formában reagál rá. Az viszont biztos, hogy a vita az AI törvény Magyarországon való bevezetéséről egyre hangosabb, és a művészvilág aktívan részt vesz benne.
Ha AI-t tanulsz vagy használsz, fontos tudnod, hogy a technológia jogi keretei folyamatosan változnak. Ez a kiáltvány azt mutatja, hogy a generatív modellek használata nemcsak technikai, hanem etikai és jogi kérdés is: tiszteletben kell tartani mások munkáját, és tisztességesen kell kompenzálni az alkotókat.
Forrás: HVG – Bródy, Lovasi és Falusi kiáltványban sürgetnek törvényt az AI-jal szemben
